udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3
találat
lapozás: 1-3
Névmutató:
Huszár Lajos
2004. július 1.
A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága 35. alkalommal hozta meg döntését. A grémium Magyar Örökség-díjjal ismerte el Berszán Lajos atya, a tíz esztendeje alapított székelyföldi gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatójának iskolateremtő tevékenységét, Wigner Jenő (1902–1995) budapesti születésű Nobel-díjas tudós elméleti fizikai munkásságát, Huszár Lajos (1906–1987) numizmatika terén kifejtetett tudományteremtő munkásságát, Örkény István (1912–1979) írói életművét, a pécsi Zsolnay-gyár majolika művészetét és a százéves Lutheránia Énekkart. /Magyar Örökség – 35. díjkiosztó ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2004. július 24.
A zilahi Huszár Lajos Akiknek kicsengettek címmel a volt Wesselényi Kollégium utóbbi fél évszázadban búcsúzó diákjainak kicsengetési /ballagási/ kártyáit összesítette kronológiai sorrendben. Ezeket fénymásolta és összefűzte. Az 50 esztendő csak töredéke annak a történetnek, amely a zilahi oktatás történetéhez tartozik, ugyanis a város 1620 körüli kollégiumi szintű iskolája volt az őse az Erdélyben jól ismert Wesselényi Református Kollégiumnak. 1950 és 2000 között mindössze két magyar igazgatója volt a középiskolának – Moldován János és Székely László –, 1950 és 1960 között, ugyanis az iskolák egyesítése mindenkori román vezetővel járt az oktatási intézményben. A jelenben sincs másképp. 1950-ben a kicsengetési kártyákon feltüntetett 2. számú Elméleti Líceum elnevezést az Ady Endre Középiskola váltotta fel 1954-től 1962-ig. 1965-ben és 1996-ban a hatalom nem engedélyezte kicsengetési kártyák nyomtatását, kézzel írottakat küldözgettek az akkori maturandusok. 1982, 1983, 1984 – vegyes, román–magyar osztályoknak szólt a búcsúcsengő. Az 1987-ben érettségizettek egyharmada jelenleg Magyarországon, Kanadában, az USA-ban és Izraelben él. /Fejér László: Kártyás sulitörténet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./2006. április 25.
Televíziós szakembert jelöltek a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjának Xantus Gábor filmrendező személyében. Az MMA új tagjait az április 20-án Budapesten megtartott ünnepi ülésen köszöntötték, amelyen jelen volt a kolozsvári szakember is. Xantus Gábor elmondta, váratlanul érte, nem tudtam arról, hogy őt is fölterjesztették. A díjat gesztusértékű dolognak tartja a határon túli alkotók felé. A márciusban megtartott közgyűlésén az MMA rendes tagjai közé választotta Istvánfi Gyula építészt, Gulyás János filmrendezőt, operatőrt, Gulyás Gyula filmrendezőt, Huszár Lajos zeneszerzőt, Szőnyiné Szerző Katalin zenetörténészt, Reményi Attila zeneszerzőt, Xantus Gábor filmrendezőt és Zsigmond Dezső filmrendezőt. Az 1996 óta minden évben megítélt aranyérmet 2006-ban Csicsery-Rónay István közíró, könyvkiadó kapta a világ magyarságának szellemi felemelkedéséért, függetlenségéért vállalt áldozatos munkája elismeréseként. /Köllő Katalin: A Magyar Művészeti Akadémia tagja lett Xantus Gábor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
lapozás: 1-3